A legtöbb képzési kedvezmény igénybe vétele csak akkor lehetséges, ha akkreditált felnőttképző intézményben folyik a képzés, és sok esetben az is feltétel, hogy a program is akkreditált legyen. Az akkreditáció az intézmények felnőttképzési tevékenységének, illetve a képzési programoknak meghatározott kritériumok szerinti minősítése, hitelesítése. Az akkreditáció nem kötelező, azt a felnőttképző intézménynek kérnie kell a Felnőttképzési Akkreditációs Testületnél. Az intézményakkreditáció során a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységet, az intézmény képzési, irányítási és döntési folyamatainak szabályozottságát, míg a programakkreditáció során a képzési programot, annak megvalósíthatóságát, pedagógiai követelményeknek való megfelelését vizsgálják.
A munkáltató saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.
A szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményében meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemek összessége. Amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmények meghatározzák ezeket, az előírt iskolai végzettség nélkül, de a bemeneti kompetenciák birtokában is megkezdhető a szakképesítés elsajátítása. Ezek a kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyamon is. A felsőfokú szakképesítések kivételével minden szakképesítésnél megadhatóak a bemeneti kompetenciák, azonban jelenleg a szakmai és vizsgakövetelményeknek csak kb. egy negyedénél határoztak meg ilyeneket.
Személyre szabott hosszabb fejlesztési folyamat, amelynek célja a teljesítménynövelés, az egyéni kompetenciák fejlesztése, a hatékonyságnövelés.
"Az állami és EU-s forrásból támogatott, összességében legalább 240 órát meghaladó időtartamú képzési programoknak biztosítaniuk kell a ""digitális írástudás"" megszerzését is. A digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismeretek és kompetenciák körét az ECDL „Internet és kommunikáció”, valamint „Operációs rendszerek” moduljai írják le."
Annak meghatározása, hogy a jelentkező az általa kiválasztott szakmai tudás megszerzéséhez milyen kompetenciák és ismeretek elsajátítása útján juthat el.
Szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése). A közvetítési (mediációs) készségeket nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét nem befolyásolják.
A felnőttképzés képzési programjának igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez. A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
Tankötelezett koron túliak részére szervezett iskolarendszeren kívüli képzés. Célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés. Jogi szabályozás szempontjából felnőttképzésnek számít a felnőttképzést segítő szolgáltatás is. A felnőttképzésben részt vevők nincsenek a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, kapcsolatukat a felnőttképzési szerződés szabályozza.
Független szakmai testület, amelynek feladata az akkreditációs eljárások lefolytatása, az akkreditált felnőttképzési intézmények és programok ellenőrzése, és a tapasztalatokról a miniszter tájékoztatása.
A felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenység megkezdésére kizárólag akkor jogosult, ha a regionális munkaügyi központok által vezetett nyilvántartásban szerepel. A nyilvántartásba vételről szóló igazolás tartalmazza a nyilvántartásba vétel tényét, a felnőttképzést folytató intézmény elnevezését, székhelyét, a nyilvántartásba vételi számot, a nyilvántartásba vételnek és az érvényességi idő lejáratának időpontját, a folytatni kívánt felnőttképzési tevékenység(ek) megnevezését, (általános célú képzés esetén a képzés pontos megjelölését, nyelvi képzés esetén az oktatott nyelveket és nyelvvizsgák szintjeit, valamint a nyelvvizsga szervezésére való jogosultságot, szakmai célú képzés esetében a szakképesítéseket megnevező, az azonosítót tartalmazó, az államilag elismert szakképesítések esetében a szakképesítés megnevezését, a szakmai vizsgáztatás szervezésére való jogosultságot, egyéb szakmai képzés esetén a képzés megnevezését.). A nyilvántartás adatai elérhetők az AFSZ honlapján.
A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kötelezően kötendő szerződése. A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni. A felnőttképzési szerződés tartalmazza a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat, a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára bocsátás feltételeit, az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a résztvevőt érintő következményeket, a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését, a képzési díj – külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának – mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét, a képzésben résztvevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, valamint mindazt, amit más kormányrendelet előír.
Olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Ide tartozik az előzetes tudásszint-felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása stb.
Az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzési szolgáltatás.
A felnőttképző intézmények azonosítási száma. Minden felnőttképzést végző intézménynek rendelkeznie kell nyilvántartási számmal, amelyet a felnőttképzési nyilvántartásba való bejelentkezéskor kap. Ezt a számot amit minden hirdetésén és dokumentumán köteles feltüntetni.
A felnőttek intézményes tanulása folyhat iskolai rendszerben, vagy iskolarendszeren kívül. A magyar jogszabályokban az iskolai rendszerű tanulást felnőttoktatásnak, az iskolarendszeren kívülit felnőttképzésnek nevezik. A felnőttoktatásról a közoktatási illetve a felsőoktatási, a felnőttképzésről a felnőttképzési törvény rendelkezik.
A felnőttképzést folytató képző intézmények akkreditációs eljáráson való megfelelését tanúsító egyedi azonosító szám.
A jelenléti ív és a haladási napló minden képzés elválaszthatatlan és kötelező része. A jelenléti ívet és haladási naplót kötelező vezetni az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción, esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítésen. A résztvevőnek saját aláírásával kell igazolnia a részvételét. A jelenléti ívről és haladási naplóról egyértelműen ki kell derülni, hogy ki hiányzott az órákról, ill. az oktatónak aláírásával kell igazolnia az adatok hitelességét. A Képzőnek kötelessége átadni ezeket a dokumentumokat eredetivel egyező hiteles másolatban, melyet a Munkáltatónak 10 évi meg kell őriznie a többi köteles dokumentummal együtt.
Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni. A képzési program tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciát, a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a tervezett képzési időt, a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.), a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a maximális csoportlétszámot, a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását, a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. A képzési program moduláris felépítésű is lehet.
Aktuális vagy elvileg megvalósítható képzési programokról való tájékoztatás egyéni vagy csoportos formában. A tanácsadás történhet személyesen, telefonon vagy interneten keresztül.
A felnőttképzést folytató intézmény éves képzési terve tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját. Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni.
A nyelvtudás Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szintjét önértékeléssel is meg lehet határozni, az önértékelést táblázat segíti.
Szintenként legalább öt készséget (beszédértés, beszédkészség, íráskészség, írott szöveg értése és közvetítési készségek) mérő nyelvvizsga.
Az Európa Tanács által 2001-ben megjelentetett kézikönyv, amely nyelvtanulással, nyelvtanítással és értékeléssel foglalkozik. Azzal a céllal készült, hogy közös kiindulási alapként szolgáljon nyelvi tantervek, tantervi útmutatók, vizsgák, tankönyvek kidolgozásához.
Az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre, modulokra van szétbontva, melyek egymásra épülnek. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze. Előnye a tantárgyival szemben az, hogy megkönnyíti a szakmák közötti átjárhatóságot, valamint lehetőséget teremt a szakképzésből történő folyamatos ki- és belépésre mind az ifjúsági, mind a felnőttképzésben.
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga. Olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével.
A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett. Ez azt jelenti, hogy minden képzést az NSZFI honlapján lévő OSAP elektronikus rendszerbe kötelező feltöltenie a Képzőnek. A lejelentés kizárólag statisztikai célokat szolgál (pl: milyen típusú képzésben, hány nő és hány férfi vett részt, ebből hányan fejezték be sikeresen a képzést stb.) A lejelentés elmulasztása komoly büntetést vonhat maga után, ami nemcsak a képzőt érinti. Az OSAP-ba le nem jelentett képzéseket nem lehet elszámolni a szakképzési hozzájárulásból. Annak visszatérítését rendelheti el a munkaügyi központ, ha a Képző elmulasztotta teljesíteni a kötelezettségét. A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 12/B. §-a alapján a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények támogatott képzéseinek megkezdéséről elektronikus úton történő bejelentési kötelezettsége van a FINY-ben. „A felnőttképzési intézmények és a támogatott képzések nyilvántartása” elnevezésű informatikai rendszerében.
Célja a foglalkoztatottak szakmai tudásának megalapozásához és továbbfejlesztéséhez szükséges képzési forrás, támogatás biztosítása. Mértékét a Számviteli tv. szabályozza. A kötelezettség egy része felhasználható saját dolgozó képzésére és/vagy oktatási intézmények támogatására.
A szakképzési elszámolás alapja a képzésenként kiállított számla és a kapcsolódó szolgáltatási szerződés. A szolgáltatási szerződést a Képző készíti el és a képzés valamennyi részletét tartalmazza a törvényben meghatározott kötelező elemekkel.
A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet munkavállalójával. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok ideje alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetve a képzettség megszerzése után a munkáltatóval munkaviszonyát meghatározott (5 évnél nem hosszabb) ideig fenntartja.